Gyerekkorom egyik kedvenc édessége volt a gogel-mogel (ґоґель-моґель), ami egy Kelet-Európában elég népszerű nyalánkság, ám azt az elkészítési módot, amit most itt leírok, máshol még nem olvastam. Mindenképpen csak akkor állj neki, ha éhes vagy, mert különben lefordulsz utána a székről, olyan édes.

Ami még fontos: mivel nyers tojásról van szó, csakis megbízható forrásból származó friss tojást használj!

Elkészítés:

1. A fehérjét kemény habbá verjük.
2. A tojássárgáját egy bögrében kikeverjük a cukorral úgy, hogy a masszában már ne legyenek cukorszemcsék és kicsit olyan habos legyen az egész (Én ezt is a botmixer-habverő fej kombinációval csinálom, máskülönben ez a rész rengeteg időbe telne.) Belekeverjük a lekvárt (én rózsalekvárral szeretem nagyon), rumot, vagy bármi mást, amivel ízesítenénk a gogel-mogelt. Vagy nem.
3. Óvatosan hozzákeverjük a fehérjét a sárgájához...
4. És kész is! ^^

Megjegyzések:

1. A hagyomány úgy tartja, a gogel-mogel jó a torokfájásra és amikor kicsi voltam, én is ezt kaptam, ha fájt a torkom. (Arra már nem emlékszem, hogy a torokfájással mi lett utána.)
2. Sokféle gogel-mogel recept recept létezik. A legáltalánosabb az, hogy a sárgáját a fehérjével együtt keverik ki a cukorral (vagy csak simán összeturmixolják), majd valamilyen gyümölcslével vagy alkohollal felöntik, tehát ez esetben inkább egy italról van szó.

Ezt a salátát akkor alkottam meg a koliban, amikor már végképp szinte semmi nem volt a hűtőben. Itt most a répa zöldjét meg csak azért tettem rá, hogy ne nézzen ki annyira gyászosan.

Elkészítés:

1. A paradicsomot és a hagymát felvágjuk, összekeverjük a földimogyoróval.
2. Hozzáadunk egy kevés olajat, sózzuk, ízlés szerint citromlevet is csurgatunk rá és készen is van.

Az eredmény gasztronómiai orgazmus. Próbáld ki. Komolyan. Én legszívesebben minden nap ezt reggelizném, de akkor sose kerülnének fel új édességek a blogra.

Ukrajnában szirniki (сирники) a neve ezeknek, amiket én most jobb híján túrólepénykéknek kereszteltem el. Ez talán ez az egyik legalapabb ukrán édesség, és a legjobb, hogy csak túró, tojás, liszt, cukor és olaj kell hozzá. Ha pedig az alap verzióval nem érnénk be, a habzsidőzsinek csak a fantáziánk szabhat határt...

Elkészítés:

1. A tojást összekeverjük egy tálban a cukorral.
2. Szitán áttörve hozzáadjuk a túrót. Vagy botmixerrel krémesítve. Vagy bármivel, a lényeg, hogy ne legyen göröngyös a túró. Ha nincs semmi ilyen eszközünk, akkor egy villával megpróbálhatjuk szétnyomkodni; ekkor is finom lesz a végeredmény, de sajna közel se lesz annyira mennyei.
3. Hozzáadjuk a 2 kanál lisztet, jól összekeverjük az egészet.
4. Ha még mást is akarunk tenni a tésztába, akkor most gyorsan keverjük azt is bele.
5. Egy serpenyőben feltesszük az olajat melegedni a sütéshez.
6. Egy másik tálba lisztet teszünk, majd a lisztre rákanalazunk a túrós pépből. A pép tetejére is szórunk a lisztből, majd a tenyerünkbe vesszük a tésztát és egyik kezünkből a másikba fordítgatva óvatosan "lerázzuk" róla a felesleges lisztet.
7. Olajban mindkét oldalon aranybarnára sütjük. Erre nem kell sok idő, vigyázzunk, hogy nehogy megégjen a sütink.
8. Konyharuhára tesszük, hogy a felesleges olaj lecsöpögjön, aztán lekvárral és tejföllel tálaljuk.

Az eredmény: kívül leheletnyi vékony sült kéreg, belül mennyei édes túrókrém. Már sajnálom, hogy nem fényképeztem le felvágva... Majd legközelebb. :)

Megjegyzések:

• elvileg le is lehet fagyasztani későbbre, de én még nem próbáltam
• nem szeretem, ha túl édes a tészta, de aki édesszájú, annak nyugodtan mehet bele 2 evőkanál cukor is
• van, aki sütőport is tesz a tésztába: ők 1 kiló túróhoz 1 teáskanál sütőporral számolnak

Tavasszal, amikor megjelenik a friss retek a boltok polcain, ezt a krémet mindenképp elkészítem. Egyszerű, de nagyszerű kis krémecske, amit kb 5 perc alatt össze lehet dobni.

Elkészítés:

1. A túrót egy villával szétnyomkodjuk.
2. A retket és a hagymát feldaraboljuk, a túróhoz adjuk. Megsózzuk és összekeverjük az egészet.
3. Annyi tejfölt kanalazunk még bele, hogy jól kenhető krémet kapjunk.

Megjegyzések:

Én 200 gramm túrót, 3 elég megtermett retket, egy fél kis fej lilahagymát és 2 szál nagyon nyeszlett zöldhagymát használtam fel a krém készítésekor. Plusz néhány kanál tejfölt.

Egy szép napon megsajnáltam a hagymahéjakat és úgy döntöttem, megfőzöm őket, majd a hagymateát jégkockatartóban lefagyasztom. Elsőre hülyeségnek tűnhet, de valójában áldottam ezt a döntésemet, amikor hazaesve, farkas éhesen semmit nem találtam a hűtőben, csak ezt, répát, sajtot és egy adag főtt spagettit.

Elkészítés:

1. Gyűjtsünk össze jó sok hagymahéjat. Ha már elég sok összegyűlt...
2. tegyük egy lábasba és öntsünk rájuk annyi vizet, hogy ellepje.
3. Kapcsoljuk be a rezsót. Na és mivel van jobb dolgunk is, mint, hogy azt várjuk, mikor forr fel a cucc, beállítunk egy időzítőt és megyünk a dolgunkra.
4. Amikor lejár az időzítő, visszamegyünk; remélhetőleg már lobog a hagymatea; lekapcsoljuk, letakarjuk és állni hagyjuk.
5. Amikor lehűlt (és amikor van időnk ezzel foglalkozni, esetemben általában másnap), leszűrjük a levet, kinyomkodjuk a hagymahéjakat. A levet visszaöntjük a fazékba.
6. Fazék vissza, tovább forraljuk, 10 percenként azért persze ránézünk. Amikor már legalább a fele elfőtt, levesszük a rezsóról és hagyjuk kihűlni. Jégkockatartóba öntjük és lefagyasztjuk.

Megjegyzések:

Nem érdemes túl sűrűre forralni, mert a tömény hagymatea kegyetlenül keserű. Persze, hígítani fogod, amikor főzöl vele, de hiába, ha már egy jégkockában is túl koncentrált a hagymaleved ahhoz, hogy 1 adag ennivalót készíts belőle.

Természetesen csinálhatsz belőle egyszerűen teát, de hát a hagymateát nem az ízéért szeretjük, na... Én általában szószok készítéséhez vagy alaplé helyett szoktam használni pl. francia hagymalevesbe, szoljánkába...

Az ovó- és tanítónéniknek köszönhetően sokáig elhittem, hogy, ha valamiben spenót van, az csakis hihetetlenül undorító lehet. Aztán, amikor életemben először kóstoltam friss spentótból készült ételt, azonnal megváltozott a véleményem: attól kezdve úgy voltam vele, hogy csak a fagyasztott spenót gusztustalan. Aztán egyszer mégis csak arra vetemedtem, hogy fagyasztott spenótot használjak... és lám, másmilyen, de egyáltalán nem rossz!

Úgyhogy ezúton is köszönöm az iskolai menzának, hogy több mint egy évtizedre eltántorított engem a spenót élvezetétől. És akkor következzék a leggagyibb spenótos receptem...

Elkészítés:

1. A fokhagymát felszeleteljük, kevés olajon megpirítjuk.
2. Rádobjuk a fagyasztott spenótot, megsózzuk, rátesszük a fedőt és alacsony fokozaton/kis lángon várjuk, hogy kiolvadjon a spenót. Néha megforgatjuk, megdöfködjük a falapáttal. (Eközben óvatosan kiadhatjuk a hét során felgyülemlett feszültség egy kis részét).
3. Amikor a spenót felolvadt és a leve is már majdnem mind elfőtt, rádobjuk az ömlesztett sajtot. Megvárjuk, amíg az szép lassam megolvad, majd keverünk egyet az egészen, megkóstoljuk, ha kell, még jobban megsózzuk és kész is.

Христос Воскрес! - Воістину Воскрес!
Krisztus Föltámadott! - Valóban föltámadott!

Bár Magyarországon már egy hete túl vagytok a húsvéti ünnepeken, olyannyira megihletett ez a nagy ünnepi karanténos sütés-főzés, hogy úgy döntöttem, végre elindítom kulináris blogomat, amit amúgy már pár éve tervezgetek. Az első recept igaz, (a konzerv- vagy sörösdobozos megoldást leszámítva) nem annyira kolis, de most jó eséllyel úgyse vagy a koliban...

2020 áprilisában úgy alakult, hogy a karantén miatt egyedül kellett ünnepelnem Lvivben a húsvétot. Ukrajnában és a magyarországi görögkatolikusok körében is a húsvét elengedhetetlen része a "pászka" (ukránul: паска), amely gyakorlatilag a magyar húsvéti kalács analógja. Fontos, hogy ez a sütemény a nevén kívül semmi másban nem hasonlít a zsidó pászkához!

Nem nagy ördöngösség az elkészítése, viszont az összes recept, amit találtam, gigászi adagokkal számolt: 1 kiló liszt, x csomag élesztő, 12 tojás... Így keletkezett a szükség, hogy megalkossam a saját, 1 személyre szabott receptemet. A végeredmény egy 13 centi magas, 7-8 centi átmérőjű kis gomba alakú sütemény lett, ami nekem 2 normál vagy 4 kisebb adagnak felel meg.

Elkészítés:

1. A langyos tejben vagy vízben elkeverjük az élesztőt, majd hozzáadjuk a cukor felét, a maradékot pedig a száraz hozzávalók táljába tesszük.
2. Amíg az élesztőt pihenni hagyjuk, leforrázzuk a mazsolát, 5 percig ázni hagyjuk.
3. Összekeverjük a száraz hozzávalókat: a cukorhoz hozzáadjuk a 9 dkg lisztet, a vaníliás cukrot, a csipet sót.
4. A mazsolákat, ha már megpuhultak, kivesszük és egy konyharuhán felitatjuk róluk a vizet. Ezt követően a kanál lisztben megforgatjuk őket, hogy az egyenletes vékony rétegben borítsa őket.
5. Összeállítjuk a tésztát: a száraz hozzávalókhoz adjuk az élesztőt, az olvasztott vajat, a citromhéjat és a tojássárgáját. Összedolgozzuk, hozzáadjuk a mazsolákat is. Igen laza, ragacsos tésztát kell kapnunk, de ha kezelhetetlenül ragacsos, adjunk hozzá még egy kis lisztet.
6. Egy másik tál alját bőkezűen megszórjuk liszttel, majd ebbe borítjuk a kész tésztánkat. Letakarva meleg helyen 2 órát kelesztjük, ezalatt a tésztának kb 2-3-szorosára kell nőnie. (Lvivben úgy alakult, hogy idén elég hűvös volt a húsvétvasárnap, de a fűtést emiatt nem akartam bekapcsolni, úgyhogy jobb híján a laptopomra tettem a tésztát.)
7. A 2 óra leteltével egy jól belisztezett vágódeszkára borítjuk a tésztát. Meghajtogatjuk, kicsit átgyurbáljuk, aztán mehet is a sütőpapírral bélelt formánkba (ez lehet egy fémbögre, félbevágott sörösdoboz vagy egy elmosott konzervdoboz is... Használd a kreativitásodat!) Akkor jó a forma mérete, ha a tészta kb 2/3 részig tölti meg.
8. Előmelegítjük a sütőt 180 fokra, ezalatt még adunk egy kis időt kelni a pászkánknak.
9. 180 fokra előmelegített sütőben 35-45 perc alatt készre sütjük. A sütés végeztével kivesszük a formából és ha van, valami rácsos dolgon hagyjuk kihűlni. 

Díszítés:

A tojásfehérjét 1 kanál cukorral és pár csepp citromlével kemény habbá verjük. Ezzel kenjük be a pászka gombafej alakú részét. A maradékot még gyorsan bedobhatjuk a sütőbe, hogy habcsók legyen belőle, csinálhatunk egy másik tojással extra habos gogel-mogelt (recept hamarosan), vagy - én ezt az opciót választottam - a jól végzett munka tudatában jóízűen elnyammoghatjuk.

Kellemes Ünnepeket és jóízű sütögetést karantén idején!

(És ígérem, legközelebb megpróbálok valami kolisabb receptet hozni...)